Szóval elköltöztem Kaikourába, most szállásért cserébe takarítok egy nagyonmenő diákszállóban. Igaz, a személyzeti szoba gyakorlatilag csak egy pici lyuk telezsúfolva emeletes ágyakkal, de öten lakunk benne, és mind az öten jófejek vagyunk. És pontosan 110 másodperc alatt el tudok jutni az ágyamból…

Mozgalmasabb napokon mindig van egy maitre d’-nek kinevezett pincér, akinek az a dolga, hogy az étterem közepén lévő kasszánál áll, vezeti, hogy melyik asztalnál épp mi történik, és irányítgatja a többieket, hogy ki, mikor, hol, és mit csináljon. Ezt a szerepet általában az új-zélandi, régóta itt…