Már majdnem két hónapja sétálok el minden nap a hanmer springsi bungee jumping-ot hirdető tábla mellett, és eddig mindig csak néztem, hogy "na majd egyszer". Tegnap este aztán úgy döntöttem, hogy mikor, ha nem most. Elmondták, hogy a híd kocsival 10 percre van innen, és aznap már nem mehetek,…
Mozgalmasabb napokon mindig van egy maitre d’-nek kinevezett pincér, akinek az a dolga, hogy az étterem közepén lévő kasszánál áll, vezeti, hogy melyik asztalnál épp mi történik, és irányítgatja a többieket, hogy ki, mikor, hol, és mit csináljon. Ezt a szerepet általában az új-zélandi, régóta itt…
Drágák. Nagyon drágák.
A legolcsóbb szupermarketben a legolcsóbb üveg bor is bőven 1000 forint felett van. A kocsmákban pedig, mint általában, minden még többe kerül. A Monteith’s (ahol dolgozom) nem számít egy különösebben drága helynek, mégis a nálunk kapható legolcsóbb sörből is 1700 forint egy…
Annyira szeretem, ahogy itt mindenre ezt mondják. A „szívesen”-től elkezdve a „semmi baj”-on keresztül egészen addig, hogy „nyugi már, minden rendben lesz”. Fogalmam sincs, hogy ez új-zélandi dolog-e, mert mindig csak az étteremben hallom, szóval eredetileg akár az amerikai, brit, vagy ausztrál…
Tegnap megittuk a munkazáró sörünket, Dani megvert mindenkit dartsban (én később végeztem, és azt is Jorge-tól kellett megtudnom, hogy a barátom egyáltalán tud dartsozni), aztán hazajöttünk. Azt terveztük, hogy rögtön lefekszünk aludni, de a főnökünk (aki amúgy maximum 25-nek…