Említettem már, hogy Kaikourán heteket lehetne úgy eltölteni, hogy minden nap látsz vagy csinálsz valamit, amit korábban még soha. Azt hittem, mostanra már pont kifogytam a lehetőségekből, de aztán meg kiderült, hogy mégsem.

Marie-vel ebédeltünk a kertben, amikor hallottuk, majd fél másodperccel később éreztük is, hogy valami fura. Először azt hittem, hogy csak valaki belehajtott a házba az autójával, vagy ilyesmi, de a következő pillanatban elkezdett remegni a villám a tányéron, és mozogni alattam a pad. Marie a pudingjával pontosan így nézett ki:

, úgyhogy az első gondolatom az volt, hogy "velociraptor!".

Aztán hallottam, ahogy mindenki rohan ki az épületből, hogy "földrengés!". Ekkor gyorsan beláttam, hogy ez tényleg valószínűbb. Mivel a diákszállón élő emberek nagy többsége turista, szinte mindenki most látott ilyet először. Így aztán miután Darcy, egy texasi lány kicsit félve megszólalt, hogy "Az normális, ha nekem tetszett?", egymás szavába vágva kezdtünk el lelkendezni, hogy mennyire fura volt.

Kevésbé volt lelkes Ben, aki -mint azt hazaérve elpuffogta- a holnap esti kertipartira vásárolt be, végigállta a félórás sort, és már épp ő következett a kasszánál, amikor hatalmas csörömpölés közepette többszáz üveg bor esett le mellette a polcokról, és mindenkit gyorsan kikergettek a boltból.